Éjjel volt, aludtam mikor álmomban egyszer csak megjelent a Francia Köztársaság elnöke. Egy fogadáson találkoztunk. Felém fordult és megszólított:
- Mondja kedves Potrien Tsaby, megtudná mutatni nekem a 2021-es évjáratú zöld számlapos luxusóráját? Tudja, ami egy olyan tengeralattjáróról van elnevezve aminek bizonyos Nemo kapitány volt a parancsnoka és amiről Jules Verne polgártársam regényt is írt.
És csak álltam ott...
Felriadtam..csak álom volt... De azért lássuk be ennek a találkozásnak a valóságban is nagy esélye van, így az éjszaka többi részében nem tudtam tovább aludni.
Megnéztem a Patek Philippe árait és a várólistákat...hmmm...az esély nem sok...
De hát mégsem maradhatok őexcellenciája előtt szégyenben...valamit ki kell találni...
Beletúrtam az órásdobozokba, aztán a kezembe került egy viharvert orosz csoda. Aha!!!
Nahhh...kell még egy tok meg egy automata szerkezet a dobozok aljáról felújításra. Szerkezetem volt elég. De mibe rakjam? Körülnéztem a klónok, homage-ok piacán és a legjobb kidolgozásúnak a LGXIGE "márkájú" kínai csoda bizonyult.
Nosza rendeltem is egyet. Nagy sokára meg is érkezett. A benne lévő DG2813-as werket helyből nyugdíjaztam:o) Laza csukló, merev könyök. Elegáns ívben kidobtam belőle.
A viharvert régi orosz számlap próba alapján hibátlanul illeszkedik, a POLJOT szerkezet felhúzó tengely furata is egy vonalban van a tok nyílásával. Szuper!!!
A számlap festékmentesítése, tisztítása, polírozása után új kinézetet kapott. Oroszosan belülről kifelé sötétedő festése lett és mivel a Patek olíva számlapja egyhén flitteres csillogású, így ez a verzió is kapott ilyen effektet is.
Keveredjenek csak a stílusjegyek :o)
Nyolc próbálkozás és lemosás után kilencedikre lett számomra is elfogadható az óra arca...
A POLJOT mutatószett marad, tehát elölről úgymond rendben vagyunk.
A szerkezet felújítása gyorsan ment. Kapott új dátumtárcsát, új komplett billegőt csapágyastól, valamint új kilincskerekek, rotor és rotortengely került az automata modulba.
A felhúzótengely át lett alakítva a tokhoz, a korona menetét is át kellett fúrni, valamint egy tokgyűrűt is faragni kellett az órához. Ezek viszonylag gyorsan készen lettek. Középen is készen vagyunk.
Sajnos az eredeti hátlap alacsony volt a POLJOT automatájának. Próbáltam más, magasabb dómmal rendelkező darabot találni, de nem sikerült. Marad az egyedi gyártás. Így az eredeti hátlap ki lett esztergálva és egy másik hátlap középső része lett beleillesztve. Ezzel elértem a szükséges magasságot, hogy a rotor majd szabadon járhassa táncát.
Fémragasztóval össze lettek házasítva, majd osztófejen bemarásra került 6 db nyitóköröm furat.
Polírozás után látványpróba az új "megzöldített" rotorral. Alakul!
Gravírozás...hmmm...ez nem volt egyszerű. Alig találni már szakikat akik hajlandóak valami egyedi dolgot bevállalni. Végül külön helyen lett a hátlapüveg elkészítve POLJOT gyári logóval és sok időbe tellett míg a környéken egyetlen véséssel foglalkozó bácsikája végre megcsinálta a hátlap körívébe a kért feliratokat.
Ráadásul a fémgravírt pozícióba kértem, hogy a felszerelés után egyenesen álljon (nem mintha látszana használat közben). Ez a gravírozási történet volt talán a leginkább idegörlő az egész projektben.
Mikor végre megvolt minden következhetett az összeszerelés. Úgy érzem vállalható lett.
A munka után ledőltem aludni. Újabb álom jött és...tetszett neki...